Kintlevőségkezelés

Akár magánszeméllyel, akár céggel előfordulhat, hogy a számára járó összeget a fizetésre kötelezett nem fizeti meg. A kintlevőség kezelése óhatatlanul konfrontálódással jár, emellett pedig gyakran nem egyszerű feladat. A követelések behajtására irányuló cselekmények a szakszerű felszólítástól a nemperes és peres eljárásokig széles skálán mozognak, és jelentős adminisztrációs teherrel is járnak. Nincs két egyforma eset, ezért a megfelelő és hatékony eljárás kiválasztásához elengedhetetlen valamennyi körülmény vizsgálata és megfelelő értékelése.

Több, mint húsz éves tapasztalattal követeléskezelést vállalok akár egyedi ügyben, akár hosszú távú együttműködés keretében, legyen szó akár fizetési felszólítások készítéséről, akár fizetési meghagyásos, felszámolási vagy végrehajtási eljárás megindításáról, és ezen eljárásokban jogi képviselet ellátásáról. Amennyiben az Ön adósa ellen csődeljárást, felszámolást rendeltek el, úgy Önnek ezen eljárásokban hitelezőként szükséges részt vennie. Ilyen esetekben rettentő szoros határidőket szükséges betartani ahhoz, hogy a fennálló követelést hatékonyan lehessen érvényesíteni. Amennyiben ilyen körülményről tudomást szerez, és nem tudja pontosan, mi a teendője, érdemes haladéktalanul felkeresnie.

Fizetési felszólítás

A követelés behajtására irányuló későbbi eljárások megindíthatósága érdekében kifejezetten fontos, hogy már az adóshoz intézett felszólítás is megfeleljen a tartalmi és formai követelményeknek.

Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárás olyan egyszerűsített, elektronikus nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) egyoldalú kérelme alapján fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben. Az eljárásban bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem vizsgálhatja és nem vizsgálja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért az eljárás ezen szakaszában nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés, vagy az milyen jogviszonyból ered.

Ha az adós a küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami alapján a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a végrehajtást. A közjegyző ilyenkor elektronikusan megküldi a végrehajtási lapot a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, ahol azt – szintén elektronikus úton – pár napon belül ki is osztják egy végrehajtóra. Ezzel elindul a végrehajtási eljárás.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.

Felszámolási eljárás

A felszámolás célja az adott cég megszüntetése olyan módon, hogy a hitelezők a törvényben rögzítettek szerint kielégítésben részesülnek. A felszámolási eljárást maga az adós, vagy a hitelező, végelszámoló kezdeményezheti, de bizonyos esetekben indulhat a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezésére. Amennyiben a hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, akkor azt meg kell előznie egy, a jogszabályi előírásoknak megfelelő fizetési felszólításnak, és a kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, és azt, hogy miért tartja fizetőképtelennek az adóst. A bíróság a kérelmet megküldi az adósnak, aki köteles nyilatkozni arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat és kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. A bíróság akkor állapítja meg a fizetésképtelenséget, ha az adós a tartozást a teljesítési idő lejáratát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és tartozását hitelezői felszólításra sem egyenlítette ki, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn túl nem egyenlítette ki a tartozását, ennek végrehajtása eredménytelen volt és a csődegyezség ellenére sem teljesítette a hitelezői követeléseket.

Végrehajtási eljárás

A végrehajtási eljárás a nemfizető adós elleni eljárás, amely a jogszabály szerinti állami kényszer, és ezáltal az adóssal szembeni kényszercselekmények sorozata.

Főszabály szerint a bírósági végrehajtás során önálló bírósági végrehajtó végzi a végrehajtás foganatosítását. Az önálló bírósági végrehajtó eljárása a bíróság eljárásával azonos.

Amennyiben a végrehajtást kérő ismeri az adós bankszámlaszámát, vagy munkáltatóját, kérheti átutalási végzés, vagy letiltó végzés kibocsátását is. Ebben az esetben nem kerül bevonásra végrehajtó az eljárásba, a bíróság közvetlenül a számlát vezető pénzintézetnek, vagy munkáltatónak, folyósító szervnek küldi meg a végrehajtható okiratot letiltás végett.

Egyéb esetben a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) a végrehajtható okiratot az adós lakóhelye, székhelye, illetve egyes esetekben a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerint illetékes önálló bírósági végrehajtónak küldi meg a végrehajtás foganatosítása végett.

A bírósági végrehajtás során felmerülő költséget – fő szabály szerint – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

A pénzkövetelés végrehajtása során az adós vagyoni jogai kerülnek korlátozásra a követelés behajtása végett. A végrehajtó az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára, munkabérére, ingóságára (gépjárművére), ingatlanára folytathat végrehajtást. A végrehajtó a jogszabályi feltételek fennállása esetén a lefoglalt ingóság és az ingatlan értékesítése végett árverést tűz ki.

A végrehajtást kérő, az adós, más érdekelt, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása sérti, végrehajtási kifogást terjeszthet elő, amit a végrehajtónál kell benyújtani. A végrehajtó köteles azt a végrehajtást foganatosító bírósághoz továbbítani.