Kintlevőségkezelés
Akár magánszeméllyel, akár céggel előfordulhat, hogy a számára járó összeget a fizetésre kötelezett nem fizeti meg. A kintlevőség kezelése óhatatlanul konfrontálódással jár, emellett pedig gyakran nem egyszerű feladat. A követelések behajtására irányuló cselekmények a szakszerű felszólítástól a nemperes és peres eljárásokig széles skálán mozognak, és jelentős adminisztrációs teherrel is járnak. Nincs két egyforma eset, ezért a megfelelő és hatékony eljárás kiválasztásához elengedhetetlen valamennyi körülmény vizsgálata és megfelelő értékelése.
Fizetési felszólítás
A követelés behajtására irányuló későbbi eljárások megindíthatósága érdekében kifejezetten fontos, hogy már az adóshoz intézett felszólítás is megfeleljen a tartalmi és formai követelményeknek.
Fizetési meghagyás
A fizetési meghagyásos eljárás olyan egyszerűsített, elektronikus nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) egyoldalú kérelme alapján fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben. Az eljárásban bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem vizsgálhatja és nem vizsgálja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért az eljárás ezen szakaszában nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés, vagy az milyen jogviszonyból ered.
Ha az adós a küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami alapján a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a végrehajtást. A közjegyző ilyenkor elektronikusan megküldi a végrehajtási lapot a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, ahol azt – szintén elektronikus úton – pár napon belül ki is osztják egy végrehajtóra. Ezzel elindul a végrehajtási eljárás.
Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.
Felszámolási eljárás
Végrehajtási eljárás
A végrehajtási eljárás a nemfizető adós elleni eljárás, amely a jogszabály szerinti állami kényszer, és ezáltal az adóssal szembeni kényszercselekmények sorozata.
Főszabály szerint a bírósági végrehajtás során önálló bírósági végrehajtó végzi a végrehajtás foganatosítását. Az önálló bírósági végrehajtó eljárása a bíróság eljárásával azonos.
Amennyiben a végrehajtást kérő ismeri az adós bankszámlaszámát, vagy munkáltatóját, kérheti átutalási végzés, vagy letiltó végzés kibocsátását is. Ebben az esetben nem kerül bevonásra végrehajtó az eljárásba, a bíróság közvetlenül a számlát vezető pénzintézetnek, vagy munkáltatónak, folyósító szervnek küldi meg a végrehajtható okiratot letiltás végett.
Egyéb esetben a végrehajtást elrendelő bíróság (közjegyző) a végrehajtható okiratot az adós lakóhelye, székhelye, illetve egyes esetekben a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerint illetékes önálló bírósági végrehajtónak küldi meg a végrehajtás foganatosítása végett.
A bírósági végrehajtás során felmerülő költséget – fő szabály szerint – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
A pénzkövetelés végrehajtása során az adós vagyoni jogai kerülnek korlátozásra a követelés behajtása végett. A végrehajtó az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára, munkabérére, ingóságára (gépjárművére), ingatlanára folytathat végrehajtást. A végrehajtó a jogszabályi feltételek fennállása esetén a lefoglalt ingóság és az ingatlan értékesítése végett árverést tűz ki.
A végrehajtást kérő, az adós, más érdekelt, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása sérti, végrehajtási kifogást terjeszthet elő, amit a végrehajtónál kell benyújtani. A végrehajtó köteles azt a végrehajtást foganatosító bírósághoz továbbítani.